Háttér

 

Tarnabod Heves megye déli részén található, lakóinak száma a hivatalos adatok szerint 818 fő. A településen jelentős mértékű a munkanélküliség (munkával 54 fő rendelkezik), illetve magas a cigány kisebbséghez tartozók száma.
A település kiesik a Dél-hevesi kistérség fő közlekedési útvonalaiból, az autóbusz-közlekedés hiányos, jellemző hogy az utolsó busz 16.21-kor érkezik a településre.
Az eljutási nehézségek mellett a településen elérhető szolgáltatások is alacsony színvonalúak. Egy bolt működik, az iskolában a tanárok magas fluktuációja mellett délelőtt az alsósok, délután a felsősök tanulhatnak, nincs napközi, a település Népháza egyelőre felújításra vár.
A település életében fontos tényező, hogy Tarnabod 2006. augusztusától részt vesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány által működtetett Befogadó Falu programban, így nőtt a településen lakók száma, létrejött egy 30 főt foglalkoztató bontóüzem, bővítésre került az óvoda, illetve 2007. szeptember 1-jén átadásra került a település központjában a Mip Tanti Játszóház.

Tarnabod helyzete, a faluban élő fiatalok tenni akarása, a kitörési lehetőségek keresése egyaránt abban az irányba mutatnak, hogy meg kell ragadni az olyan lehetőségeket, melyek a településen élő fiatalok látókörének szélesítését, eredményes életkezdését, családalapítását, a munka világába történő belépést szolgálják, így a pályázathoz kapcsolódó szükségletfelmérés is a különböző programok fejlesztését és új szolgáltatások bevezetését támasztják alá.

A projekt előkészítéseként végzett szükségletfelmérésünkből két fontos momentumot emelnénk ki
- a település 818 lakosából mindössze 54 főnek van bejelentett munkahelye,
- a gyerekjóléti- családsegítő munkatársa az alábbiakban jellemezte a település viszonyait: "Tarnabod egy speciális település, javarészt roma lakosokkal, nehezen megközelíthető szinte a külvilágtól elzárva - legalábbis a helyi lakosoknak. Szegregált település. A gondozott családok elé nem igazán lehet pozitív családmodellt állítani példaként, nehezen lehet őket motiválni."

A szükségletfelmérés során mind az intézményvezetők, mind a megkérdezett fiatalok készséggel válaszoltak és mondták el véleményüket, gondolataikat. A válaszokból élesen rajzolódik ki az igény az információáramlás javítására, a közösségi programok szervezésére, a sportfoglalkozások gyakorivá tételére.
Két fő iránya van a várt fejlesztéseknek: égető szükség van a tájékozottság mértékének növelésére és a kulturált szabadidő-eltöltés lehetőségének megteremtésére.


A településen dolgozók fontos feladata
"    az internet elérhetővé tétele,
"    használati útmutató az internet-használathoz,
"    közismereti foglalkozások szerevezése (intézményekről, szakmákról, napi tudnivalókról)
"    információk nyújtása képzésekről, programokról, munkalehetőségekről,
"    szabadidős programok szervezése (kirándulások, tábor, játszóházi programok),
"    sport oktatása, versenyek rendezése,
"    fiatalabbaknál az egyéni képességek feltérképezése és fejlesztése,
"    a helyben el nem érhető közösségi szolgáltatások megismertetése, illetve beindítása.